Hétfö reggel 8.30-kor indulunk busszal az immar szokásossá vált Las Americasba, ahol átszállunk és kinyir-kanyargos uton erjük el Santiago del Teidet, ahol ismét álszállunk a mascai kisbuszra. Már a busz kismérte is sejteti, hogy itt szükös utakon fogunk jarni.. és valoban, a kis buszocskánk épphogy csak befér egy-egy kanyarba es ilyen meredek szerpentines uton se mentem meg itt elotte, tehát a hányás elleni csodarágogumit már rágom is! Csak azert elem tul ezt a megprobaltatást mert az ut vegül nem tart sokáig kb 25 perc alatt megérkezunk a kb 20 hazbol allo Masca falucskaba ahonnan a mai turautunk indul.
Masca - ezt a völgyet látni kell, annak aki Tenerifére látogat. Ez itt kb olyan mintha Bibioneba mennénk nyaralni és azért 1 nap kötelezo kirandulastként Velencébe átugrunk. Na itt Tenerife kötelezö "látványossága" és egyben csodás ékköve Masca 600 méterrel a tengerszint felett. Innen fog az utunk lefelé vinni az oceánig. Maga a tura kb 5 km hosszu és csak jo fizikumuaknak ajánlott! A terep kemény. Én is lelkileg már jo elöre fel vagyok készitve hogy a végére ki fogok dögleni.. es télleg..:-)
Fenn még hüvös az idö, pulcsi kell, mert erosen fuj a szél. A szigetnek éppen a déli oldalán vagyunk, tehát épphogy csak elindulunk lefelé máris kezd melegem lenni, le is vetközöm. Az utunk eleje kicsit meredekebb, szukosebb osvenyen, kitaposott földutszerüségen vezet. Majd ez a viszonylag simább ut átvált kövesre, annyira nem meredek, de minden lépésemre figyelni kell, hogy hova lépek. Egyfolytában lefelé nézek, a körülöttem magasodo sziklafalakat csak akkor veszem észre, ha megállunk fujni egyet es privat idegenvezetom, aki 8 évig itt dolgozott, mint turavezeto, figyelmeztet mikor hova lépjek, mire figyeljek. Utközben jön pár turázo velünk szemben is! Lefelé is kemény, de felfelé akkor meg brutál kemény lehet!! Közben ahol nem ér a szél meg lehet pusztulni a melegtol, sapka nélkül turázni itt tilos!! A turaut vege a legizgalmasabb a meredekhasadékok között a télen vizzel teli, most száraz patakmederben megyünk, nagyobb köveken kell jobbra-balra ugralni es itt mar egesz közel vagyunk az oceanhoz a terep is simabb. Mar hallani az ocean zugását, alig varom, hogy végre meglássam a vizet kb 3 oras gyalogtura után. És ott van!!! Juhejj!! Már ekkor is örülök nagyon, de az állam akkor esik csak le, amikor meglátom, hogy milyen öbölbe érekztünk.
Lenyügözö öböl, gyönyörü mély zöld, kék szinu viz, meredek, de nagyon, nagyon meredek sziklafalak körben! A látvány letagloz! Innen az öbölböl kétféleképpen lehet kijutni vagy gyalogosan vissza azon az uton ahol lefele jöttünk vagy kis hajon, ami a turazokat Los Gigantesbe viszi. Mi természtesen ez utobbit választjuk. De a hajokázás elött megmartozunk az oceanba. Fuu de jol esik a hideg viz! Hoztunk szerencsere buvarszemuveget is, igy még tovább ámulok-bamulok, most a viz alatti csodában. A halak itt mások, mint nálunk a Vörös-hegy lábánál, itt vannak piros halak is! Jujj de szépek!!
Nem tudok betelni a mai nappal, egyszeruen lenyugöz a természet szépsége! A hajokázás már csak hab a tortán. Ilyen napra szokták azt mondani, hogy: egy tökéletes nap, életem egyik legszebb napja..stb. Hát ilyen feelingem volt nekem is..
